I. Argisti Van tartomány királya a Kr. előtti években 780 – 764 között uralkodott. Uralkodása éveiben a királyság elérte a térség katonai és a politikai hatalmának csúcsát.
I. Argisti az asszírok elleni harcban kiszorította ellenfelét Észak Mezopotámiából, Észak Asszíriából. Ellenőrzés alá vonta a Földközi tenger keleti és Kis-Ázsia délkeleti területein áthaladó katonai és kereskedelmi utakat. Uralkodása alatt egységes hatalom alá vonta az egész Örmény Felföldet. I. Argisti parancsára felépültek az Erebuni és Argistichinili (Armavir) – erődökkel megerősített – városok. Templomok, paloták, kincstárak, raktárak, csatornák épültek. Jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a kézművesség, a kereskedelem. I. Argisti nevéhez kapcsolódik több tudományos, kulturális intézkedés. Ebből az időszakból származik a híres Chorchol-i krónika, de a régészek, a korra jellemző díszítésű pajzsokat, sisakokat, egyéb tárgyakat találtak. I. Argistit, Banili Muszaszír templomában temették el, ahol az Istenek szobrai mellett megtalálták a király két tonnás, bronz szobrát is. I. Argisti Kr. e. 782-ben, a mai Jereván mellett levő egyik dombon alapította meg Erebuni városát, amely a későbbi évszázadok során változott Jerevánná. A régészeti feltárások során egy ékírásos kőlap került elő, amelyen a városalapító I. Argisti neve és az alapítás dátuma szerepel. Erebuni – Jereván az egyik legősibb város a világon és az egyetlen olyan hely, aminek születési „anyakönyvi kivonata” van.